Barabási Albert László Behálózva című könyvét szinte faltam annyira érdekes volt amit benne olvastam. Hihetetlen érzés volt amikor rádöbbentem arra milyen egyszerű dolgok működtetik világunkat és úgy éreztem végre helyére került sok olyan dolog, ami előtt eddig értetlenül álltam. Az egyik ilyen jelenség volt, hogy számos közösséget láttam már, ami nőtt, növekedett és egyszer csak megjelent bennük az igény, hogy a társaságot valahogyan szeparálni kéne. Ez általában a haladóbb felhasználók igénye volt, akik jelezték úgy érzik nagyon sok a kezdő a fórumon ezért szükség lenne számukra valami egyéb helyre ahol csak ők lehetnek. Vajon miért jelenik meg a sok kezdő és miért nem lineárisan növekszik a számuk? Mit lehetne tenni, hogy ez a riasztó arányszám változzon?

A könyvet olvasva az a hatalmas felismerésem volt, hogy ez a megközelítése a problémának teljességgel hibás. A válasz ugyanis az, hogy sehogy. Sehogy, hisz ez az arányszám a közösségek sajátja. Egy olyan örök érvényű szabály mint, hogy az alma lefelé esik a fáról. Vagyis igazából lefelé esik itt a földön, de a világűrben már teljesen máshogy fog viselkedni. Szintén teljesen más szabályok vonatkoznak rá, ha egy szabadesést produkáló repülő belsejében vizsgáljuk. Pontosabban ugyan azok a szabályok vonatkoznak rá, de nem ugyan az lesz a következtetésünk. (lefelé esik)

Szükség van tehát arra, hogy az adott problémát egy sokkal távolibb pontból szemléljük. Megpróbálunk felülnézetből rájönni arra, hogy vajon mi is az igazi gond. Vannak közösségek, amelyek bár ugyan ezzel az arányszámmal rendelkeznek a kezdők és a haladók tekintetében, mégsem okoz ez problémát.

Nézzünk most két tíz elemű sorozatot ahol az egyes számok az egyes tagok tudását jelentik egy egytől ötig terjedő skálán*. Az egyik csoport, nevezzük A-nak, így néz ki: „5 5 1 1 1 1 1 1 1 1”, a másik amit B-nek nevezünk pedig így: „5 4 3 2 2 2 1 1 1 1”. Az A csoportban két vérprofi van és nyolc fogalom nélküli kezdő. A B csoportban pedig minden tudásszint képviselteti magát. Akkor nevezünk valakit haladónak, ha a tudásszintje meghaladja a hármas, vagyis közepes értéket. Ha átírjuk úgy a két listát, hogy a haladók helyett H a kezdők helyett pedig K betűt teszünk akkor mindkét esetben a következő listát kapjuk: „H H K K K K K K K K”. Tehát mindkét csoportban a haladók és a kezdők aránya 2/8. Talán kitalálható, hogy az A csoport haladóinak van baja a sok kezdővel, míg a B csoport egy sokkal harmonikusabb és egységesebb közösséget takarhat.

Mit lehet tenni A csoporttal, hogy B csoporttá váljon. Az arányszámon változtatni értelmetlen, hisz nem ez okozza a problémát. Lebutítani a két vérprofit pedig - ha még lehetséges is lenne - legalább akkora ostobaság mint a megváltoztathatatlannal való küzdelem.

Leggyakrabban a két vérprofi kiválásával a csoport újraépítve önmagát eljut a kívánt B állapotba. Vagy - és ilyenkor sajnos ez a gyakrabb - ismételten A állapotba jut aminek a megoldása szinte a két vérprofivá vált ember kiválása lesz, hisz ezt a mintát látták az előzőekben. Ez aztán így folytatódik a végtelenségig, görcsös igyekezetek között, hogy az arányszámon javítsanak.

A másik megoldás, hogy növeljük a csoport méretét és lehetővé tesszük a kezdők számára a növekedést. Lehetővé tesszük úgy, hogy akinek sok van az ad annak akinek nincsen. Vagyis inkább lehetővé teszi számára, hogy szerezzen. Tárgyiasult világunkban sajnos nehéz elképzelni: tudunk úgy is adni, hogy nekünk ne legyen kevesebb. Nehéz elhinni, hogy van olyan valami, aminek a megszerzése nem jelenti azt, hogy azt mástól el kéne vennünk.

Sajnos még egy akadály előttünk áll. A kezdőknek ugyanis nem csak lehetőséget kell biztosítanunk, hogy haladókká váljanak. El kell velük hitetnünk, hogy képesek rá. Hiába van ott az orruk előtt a lehetőség, ha nem hisznek benne, nem lesznek képesek rá. Hányszor hallottam már emberektől az „Á én kezdő vagyok, én még csak ezt és ezt csináltam” mondatot aminek hatására kerekedett a szemem, hogy emberek mikre képesek. :) Ezeknek az embereknek megvolt a lehetősége, de a hite nem, hogy haladókká váljanak. Vagyis már azok voltak, csak nem tudták.

Tapasztalatom szerint van egy olyan érdekes jelenség, hogy még lehetőséget se kell biztosítanunk, csak a cél elérhetőségének érzetét kell felkeltenünk. Ugyanis ha a hit megvan, ha egy ember úgy tudja képes valamire, akkor meg fogja találni a vágyott állapot elérésének lehetőségét is.

A megoldás tehát arra a problémára, hogy túl sok a kezdő csak az lehet, hogy növeljük a számukat és elhitetjük velük képesek a fejlődésre. Az arányokon ugyanis nem tudunk változtatni, de az arányok érzetén igen. Egy nagyobb jól működő közösséggel pedig mindenki csak nyerhet.

Arra kérek mindenkit aki a magyarországi Drupal közösség tagjának érzi magát ossza meg saját történetét a többiekkel. Mutassuk meg egymásnak hasonló emberi történeteinket. Adjuk meg a hitet mindenkinek, hogy képes lehet a közösség segítségével mindazt elérni amit mi elértünk.

Attól is érdemes eltekinteni, hogy a való életben inkább a következő számsor lenne helytálló: 5 4 4 3 3 3 3 2 2 1 (haranggörbe) Az emberek tudásszintje ugyanis nem skálafüggetlen eloszlást követ, hanem normális eloszlást. Vagyis egy bármilyen homogén csoporté. Egy fórumon viszont nem homogén, pont ez a probléma. A megválaszolt kérdések számával szokták mérni egymás tudásszintjét a résztvevők, vagyis van az, aki minden kérdésre tud válaszolni és van az, aki csak egy kettőre. A hozzászólások száma viszont már skálafüggetlen eloszlást mutat. Vannak kevesek, akik nagyon sok hozzászólással rendelkeznek és vannak sokan, akik kevéssel. Van egy két ember, aki szinte mindenkinek segített és vannak sokan, akik csak pár embernek. Vannak kevesen, akik régóta ott vannak a fórumon és vannak sokan, akik csak nemrég. Tehát nem kevés haladó van és sok kezdő, hanem kevés régi tag van és sok új. Van kevés sok kapcsolattal rendelkező, tehát sok embernek segítő, vagyis haladó. Ugyanakkor vannak nagyon sokan akik kevés kapcsolattal rendelkeznek tehát csak egy két embernek segítettek és főleg segítséget kérnek, tehát kezdők. :)

A példa még ott biccen egy nagyot, hogy tíz fős csoportokban ezek a jelenségek olyannyira elhanyagolhatóak, hogy nem érdemes velük ennyit foglalkozni. kb. Száz fő felett már viszont igencsak működésbe lépnek a bejegyzésben tárgyalt mechanizmusok. Nem beszélve egy több ezer fős közösségről.