Palócz István

Mire jó az, hogy ugyanazt a pár dolgot ismételgetjük folyamatosan? Miért nem tanulunk valami újat? Benned is megfogalmazódtak ezek a kérdések? Akkor engedd meg, hogy rávilágítsak pár érdekes dologra, hátha kedvet kapsz hozzá és te is gyakorolsz egy kicsit.

Ha gyors és fájdalommentes fejlesztői környezet kialakításáról van szó, akkor minduntalan felmerül a kérdés, hogy Vagrant vagy Docker a jó választás. Megpróbáltam összeszedni a pro és kontra érveket.

Ez a cikk nem azokhoz szól, akik egy LAMP környezetben jól érzik magukat, és nincs szükségük semmilyen speciális szolgáltatásra a PHP-n és a MySQL-en kívül. Nekik ott a XAMPP, MAMP, AMPP amik szuperjó toolok és megoldják a legtöbb problémát, gyorsan, könnyedén, szárazon.

Aki már hallott a Dockerről beszélni, előadni, az tudja, hogy én elsősorban a gyors fejlesztői környezet felállítása miatt tettem le emellett a technológia mellett a voksomat. Mint minden rendszernek és módszertannak, a konténerizált fejlesztőkörnyezetnek is vannak hátrányai, nem csak előnyei. Ebben a rövid írásban azt szeretném bemutatni, hogy mire kell készülnünk, ha belevágunk.

Korábban írtam arról, hogy hogyan vezessük be a Code Review intézményét. Most arról szeretnék írni, hogy mi az amit én fontosnak tartok, és hogy hogyan érdemes felépíteni az ellenőrző listánkat.

Sokszor hallom, látom fórumokon, ahogy felsőoktatás mellett és ellen hangzanak el érvek és ellenérvek. Menjek egyetemre, főiskolára? Megéri? Felsőfokú végzettséget követeljünk meg a jelentkezőtől, vagy elég egy érettségi? Ez az írás elsősorban a fejlesztői szakma szempontjából vizsgálja a kérdést.

Ma már egy egyszerű Hello World alkalmazás is jóval komplexebb mint annak idején volt. Nem maga az alkalmazás, hanem a köré szervezett környezet miatt. Jóval többet várunk el ugyanis egy fejlesztői környezettől, mint tettük ezt annak idején. Pontosan mik is ezek, mire kell készülnünk, ha egy új nyelvet, technológiát vagy technológián belül egy másik keretrendszert választunk? Erről szól ez a bejegyzés.

Amennyiben elkészítetted a könnyen felállítható fejlesztői környezetet, a Code Review kidolgozása következhet. A megfelelő Code Review ugyanis alkalmas arra, hogy biztosítsa az egységes és megfelelő minőségű kódot számodra. Ebben a bejegyzésben a Code Review bevezetésének hogyanjára koncentrálok. Itt ugyanis van négy veszélyes hiba, amelyek elkerülése maximalizálja a siker lehetőségét. Azzal, hogy mit érdemes nézni egy Code Review-n egy következő bejegyzésben fogok foglalkozni.

A HTTPS kapcsolatról annyit mindenki tud, hogy az biztonságos kapcsolat, de azt már kevesen, hogy mennyire az és ezt hogyan lehet kideríteni. Ebben a rövid blogbejegyzésben szeretnék neked bemutatni egy vadonat új eszközt a CypherCraft webes alkalmazást, amellyel erre a kérdésre kapsz hathatós választ.

Annyi szépet és jót hallani a folyamatos szállításról, integrációról, telepítésről (continuous delivery, integration, deployment), no meg az automata tesztekről, amiktől "egyből jobb minőségű lesz a kód", hogy szinte mindenki elkezdte bevezetni ezeket a fejlesztési módszertanába. Ebben a rövid írásban felvázolom, hogy milyen buktatókkal kell megküzdened, ha belevágsz és egy vázlatos tervet, egy itinert adok át, ami alapján nekiállhatsz a megvalósításnak, vagy folytathatod azt, ha egy ponton elakadtál.