Ha gyors és fájdalommentes fejlesztői környezet kialakításáról van szó, akkor minduntalan felmerül a kérdés, hogy Vagrant vagy Docker a jó választás. Megpróbáltam összeszedni a pro és kontra érveket. Ez a cikk nem azokhoz szól, akik egy LAMP környezetben jól érzik magukat, és nincs szükségük semmilyen speciális szolgáltatásra a PHP-n és a MySQL-en kívül. Nekik ott a XAMPP, MAMP, AMPP amik szuperjó toolok és megoldják a legtöbb problémát, gyorsan, könnyedén, szárazon....

Aki már hallott a Dockerről beszélni, előadni, az tudja, hogy én elsősorban a gyors fejlesztői környezet felállítása miatt tettem le emellett a technológia mellett a voksomat. Mint minden rendszernek és módszertannak, a konténerizált fejlesztőkörnyezetnek is vannak hátrányai, nem csak előnyei. Ebben a rövid írásban azt szeretném bemutatni, hogy mire kell készülnünk, ha belevágunk. Operációs rendszer függetlenség Nem, nem független az operációs rendszertől a Docker. Nem fog ugyanaz a fejlesztői környezet működni Linux, Windows és OSX rendszereken....

Korábban írtam arról, hogy hogyan vezessük be a Code Review intézményét. Most arról szeretnék írni, hogy mi az amit én fontosnak tartok, és hogy hogyan érdemes felépíteni az ellenőrző listánkat. Kód és kód között van különbség Első körben érdemes meghatározni, hogy milyen kód is az, amit nézünk. Ugyanis összehasonlíthatatlanul mást fogunk nézni egy valamilyen programozási nyelven írt kódnál, mint egy olyan kódnál, ami nem algoritmus leírására való. Ilyen pl. a HTML vagy a CSS/SCSS....

Sokszor hallom, látom fórumokon, ahogy felsőoktatás mellett és ellen hangzanak el érvek és ellenérvek. Menjek egyetemre, főiskolára? Megéri? Felsőfokú végzettséget követeljünk meg a jelentkezőtől, vagy elég egy érettségi? Ez az írás elsősorban a fejlesztői szakma szempontjából vizsgálja a kérdést. Hogyan mérjük a tudást Mivel engem szörnyen zavar, hogy igen/nem vagy fekete/fehér érvek hangzanak el a témában azt javaslom, hogy mielőtt nekiállnánk, fogadjunk el egy, a szoftverfejlesztési témakörök osztályozásához viszonylag jól használható és egyszerű skálát a tudás mérésére és indítsunk onnan a beszélgetést....

Ma már egy egyszerű Hello World alkalmazás is jóval komplexebb mint annak idején volt. Nem maga az alkalmazás, hanem a köré szervezett környezet miatt. Jóval többet várunk el ugyanis egy fejlesztői környezettől, mint tettük ezt annak idején. Pontosan mik is ezek, mire kell készülnünk, ha egy új nyelvet, technológiát vagy technológián belül egy másik keretrendszert választunk? Erről szól ez a bejegyzés. Réges régen, egy messzi-messzi galaxisban Emlékszem gyerekként mennyire magába szippantott, amikor beírtam és futtattam az első programomat....

Amennyiben elkészítetted a könnyen felállítható fejlesztői környezetet, a Code Review kidolgozása következhet. A megfelelő Code Review ugyanis alkalmas arra, hogy biztosítsa az egységes és megfelelő minőségű kódot számodra. Ebben a bejegyzésben a Code Review bevezetésének hogyanjára koncentrálok. Itt ugyanis van négy veszélyes hiba, amelyek elkerülése maximalizálja a siker lehetőségét. Azzal, hogy mit érdemes nézni egy Code Review-n egy következő bejegyzésben fogok foglalkozni. 1. Érzelmek figyelmen kívül hagyása Talán nem is kell mondanom, hogy fejlesztők körében, akik napi munkájuk során elsősorban a logikai és az értelmi képességeiket használják, óhatatlanul háttérbe szorul az érzelmek tudatos kezelése....

A Szegedi Szabad Szoftver Konferencián tartott előadásom videója elérhető: Ha szeretnéd ezt a folyamatot felgyorsítani, akkor Neked ajánlom a Konténerizált fejlesztői környezet kialakítása című workshopomat.

A HTTPS kapcsolatról annyit mindenki tud, hogy az biztonságos kapcsolat, de azt már kevesen, hogy mennyire az és ezt hogyan lehet kideríteni. Ebben a rövid blogbejegyzésben szeretnék neked bemutatni egy vadonat új eszközt a CypherCraft webes alkalmazást, amellyel erre a kérdésre kapsz hathatós választ. Bármilyen webcímet, vagy szervert ellenőrizhet vele bárki és ezt javaslom is, ha biztos akarsz lenni abban, hogy egy adott oldal tényleg elég kesztyűs kézzel bánik-e az adataiddal....

Annyi szépet és jót hallani a folyamatos szállításról, integrációról, telepítésről (continuous delivery, integration, deployment), no meg az automata tesztekről, amiktől “egyből jobb minőségű lesz a kód”, hogy szinte mindenki elkezdte bevezetni ezeket a fejlesztési módszertanába. Ebben a rövid írásban felvázolom, hogy milyen buktatókkal kell megküzdened, ha belevágsz és egy vázlatos tervet, egy itinert adok át, ami alapján nekiállhatsz a megvalósításnak, vagy folytathatod azt, ha egy ponton elakadtál. “Ha fáj, csináld gyakrabban” - mondta Martin Fowler, ami nem az önsanyargatás egyik tételmondata, hanem arra utal, hogy minél hamarabb veszünk észre egy hibát, vagy problémát, annál olcsóbb azt javítani....

Ez egy több évvel ezelőtti bejegyzés lehet, a benne található információk már elavultak. A fájljaid különböző verzióit tartalmazó könyvtárhalmazodat már nem bírod átlátni? Állandóan felülírjátok egymás munkáit a kollégákkal? Szeretnéd tudni ki, mikor, mit és miért módosított az éles oldalon? Akkor neked egy verziókezelő rendszer kell. Azok közül is az egyik legjobb a Git. Ha szeretnéd megismerni, itt a kitűnő alkalom, hisz a tanarurkerem.hu csapata online képzést indít a témában....