Mire jó a Code Kata?

Mire jó az, hogy ugyanazt a pár dolgot ismételgetjük folyamatosan? Miért nem tanulunk valami újat? Benned is megfogalmazódtak ezek a kérdések? Akkor engedd meg, hogy rávilágítsak pár érdekes dologra, hátha kedvet kapsz hozzá és te is gyakorolsz egy kicsit.

Ha most azt gondolod, hogy semmire se jó ugyanazokat a jól ismert dolgokat ismételgetni, akkor azt kell mondjam, hogy valahol igazad van. Mielőtt továbbmennénk ahhoz, hogy ugyanarról a dologról beszéljünk, érdemes visszatérni a korábbi cikkemhez, ahol a tudás mérésének négy szintjét vezettem be. Ezek rendre: ismeret, megértés, alkalmazás, integráció.

Abban igazad van, hogy ha valamiben integritás szintjén vagy, akkor felesleges a sok ismételgetés, nem leszel több, esetleg talán a szinten tartásban segíthet, de ha a napi munkád is ez, akkor semmit pluszt nem ad. Ugyanígy az ismeret és megértés elmélyítésének sem ez a legjobb módszere. Ezekben az esetekben egyet kell, hogy értsek veled, mivel a Code Kata nem erre való.

A Code Kata arra jó, ha az alkalmazás szintjét szeretnéd elmélyíteni és az integritás szintjére át akarsz lépni. Ezt ugyanis csak gyakorlással tudod megtenni. Ekkor viszont ez az egyik legjobb módszer. Igen, igazad van, munka közben is gyakorolsz akkor is mélyül el az alkalmazás szint és alakul ki az integráció. Egy dologban viszont más a Kata. Ott ugyanis Te választod meg azt, hogy mit és milyen ismétlésszámban hajtasz végre. Te határozhatod meg a kereteket és azt is, hogy a következő lépcsőfokra mikor lépjél. Kata közben nyugodtan hibázhatsz és egy bukás után csökkentheted a lépcső nagyságát és ismételhetsz. Egy éles feladatnál erre nem lesz mindig módod. Ha szerencséd van, vagy ügyesek vagytok a cégnél, akkor ebből sosem lesz problémád. Szóval nem azt mondom, hogy lehetetlen, hanem azt, hogy a Katával könnyebben és céltudatosabban tudsz dolgozni.

Mit gyakoroljak

Fontos eldöntened mielőtt nekiállsz a gyakorlatnak, hogy éppen mi az, amit fejleszteni szeretnél. Ne feledd, itt a kevesebb jobb. Ha egy új nyelvet akarsz megismerni, a hozzá tartozó IDE-vel együtt, valamint ekkor szeretnél egy jó fejlesztési módszertant is kipróbálni vegyítve egy egy újfajta kódszervezéssel, akkor jóval kevésbé leszel hatékony, mintha ezekre külön-külön időt szánva fejlesztenéd azokat.

Amennyiben egy új IDE billentyű kombinációit akarod gyakorolni vagy egy új toolt, akkor válassz egy ismert feladatot, használj jól ismert programozási nyelvet gyakran használt fejlesztési módszertannal és a megszokott kódszervezéssel.

Amennyiben egy új nyelvet akarsz elsajátítani, akkor használd a megszokott IDE-t, vagy az új IDE-t de csak az alap funkciókkal. Próbáld a már megszokott fejlesztési módszertanokat, a hagyományos kódszervezéssel használni. Ez utóbbit akkor erőltesd csak, ha nem azért váltasz nyelvet, mert a moduláris elrendezésről OOP-ra térsz át, vagy éppen a funkcionális programozásba szeretnél elmélyülni.

Ha két három dologba egyszerre kell fejlődnöd, ne felejtsd el kiválasztani a szintet. Egy-kettőben csak a megértés és alkalmazás szintjét lődd be és csak egyben legyen a célod az integritás elérése és ilyen szellemben gyakorolj. Ha már úgy érzed elég jó vagy abban, csak utána térj át a többire, fokozatosan, egyesével. Lehet, hogy úgy érzed, így többet kell gyakorolnod, de higgy nekem, így gyorsabb lesz. Vagy tudod mit, ne is higgy nekem, csak próbáld ki!

Meddig gyakoroljak?

Honnan tudom, hogy már nem kell többet gyakorolnom? Én erre azt a nagyon egyszerű módszert szoktam javasolni, hogy töröld le amit csináltál. Kuka. Ha most összeszorul a gyomrod, vagy úgy érzed, hogy na nem, nem ezért dolgoztam annyit, akkor az azt jelenti még gyakorolnod kell. Mindaddig ismételgesd a gyakorlatot, amíg nem érzed a közönyt a törlés miatt. Amikor tudod, hogy pillanatok alatt újra a nulláról elő tudod állítani azt a kódot amit az előbb írtál, megérkeztél az integritás alap szintjére az alkalmazás tetejére.

Ekkor jöhet az, hogy leméred az időt vagy a kód nagyságát vagy az osztályok számát vagy valamilyen mérhető dolgot keresel és azt rögzíted. Ezután kitűzöl egy elérhető célt és nekiállsz elérni. Az ismétlésekből és a mért értékekből rajzolj grafikont, hogy lásd hogyan haladsz. Természetes, hogy elkezdenek csökkenni a különbségek és a csökkenés lelassul, majd megáll. Ekkor megállhatsz Te is, nem érdemes tovább gyakorolnod.

Veszélyei

A túl sok gyakorlás néha nem várt eredményt hozhat, ugyanis az agyunk képes felfedezni olyan rejtett összefüggéseket, shortcut-okat, amikre nem is gondolunk. Ilyen volt amikor a KRESZ vizsgára készültem anno az MHSZ-nél, ahol adtak nekünk egy olyan könyvet, amiben az összes létező kérdés benne volt. A tanfolyam felében semmi mást nem csináltunk, csak ezeket a kérdéseket gyakoroltuk. Én pedig jó diák módjára otthon is gyakoroltam. Olyan magas szintre vittem a KRESZteszt kitöltését, hogy tudtam, ha lassú vagy nehéz gépjármű szerepel a kérdésben akkor B a helyes válasz. Ma már azt se tudom, hogy egyáltalán milyen szabályok vonatkozhattak a lassú vagy nehéz gépjárműre, csak a választ tudom, hogy B. Természetesen ezzel ma már nem sokra megyek, hisz mások a kérdések és ma már a válaszokat is keverik, így esélyem se lenne. Gyakorolnom kéne ahhoz, hogy az új körülmények között is maximális pontot érjek el.

Itt én a KRESZvizsgán való átmenetelre koncentráltam, azt gyakoroltam és abban elég jó is voltam. A vizsgát elsőre, mindenfajta stressz vagy kétség nélkül letettem.

Természetesen ilyen veszélyekkel csak akkor kell szembenézned, ha más az, aki a mérést kitalálta és más az, aki gyakorol; erről majd egy másik bejegyzésben szeretnék írni. Természetesen, ha nem vagy őszinte magadhoz, akkor magadat is átverheted, de ez azért a ritkább eset. Egyszóval ettől a veszélytől nem kell félned, ha mindig tudatosan előre megválasztod mit szeretnél elérni. Ne feledd, ebben nagy segítségedre lesz a fenti négyes skála, és most már azt is tudod, hogy csak az alkalmazásról integrációra való átmenetben lesz számodra hasznos a Kata, de ott nagyon.