Annak idején igen nagy derültséget keltett a tanáriban amikor elárultam, hogy én az ötödikesek figyelmét a számítógéppel való munka egészségügyi veszélyeire is ráirányítom. Sokan szerintem még ma se tudják, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha egész nap csak ülünk a gép előtt. Amikor valaki felhívja a figyelmüket a mozgásszegény életmód veszélyire, csak legyintenek - Nincs nekem erre időm. Igen, elképzelhető, hogy valakinek nincs ideje minden nap elmenni a konditerembe egy órára, vagy sétálni egyet a parkban, de én most nem is erről akarok beszélni. Gyakran megfigyeltem magamon, hogy amikor erősen dolgozom valamin, akkor egy bizonyos testtartásba rögzül a természettől kölcsönkapott porhüvelyem. Ennek a testtartásnak nem kell rossznak lennie, hogy hosszú távon problémákat okozzon.
Ahol ugyanis feszülnek az izmok ott a vér nem úgy kering mint kéne, ha pedig a vér nem kering akkor a megfelelő tápanyagok sem áramlanak a testemben megfelelően és a salakanyagok sem tudnak távozni. Ha jó sokat “trenírozzuk az izmainkat”, akkor ezt a merev állapotot képes megőrizni a munka végeztével is és elkísérni minket egész életünkön át. Talán másnak is volt már olyan tapasztalata, hogy egy kiadós kumpjúterezés után hideg esetleg zsibbadó végtagokkal álltunk fel a gépünk mellől. A probléma könnyedén orvosolható lenne, hogyha éppen nem az lenne a probléma, hogy az ember nem tud figyelni arra, hogy néha néha lazítson. Jó lenne ilyenkor valaki aki figyelmeztet minket, ha már túl régóta ülünk ugyan abban a testhelyzetben. Ez egy multinál, vagy egy kávézóban ülve valószínűleg megvalósul. Azonban aki az otthon nyugodt melegében kikapcsolt telefon mellett dolgozik, annál elkél egy kis segítség. Immár jó ideje a Workrave nevű programot használom erre a feladatra, mely szerencsére ubuntu csomagként is elérhető. Először rettentő idegesítő volt, hogy valaki folyton beledumál a munkámba, de mára már megszoktam és örömmel veszem a kis pihenőket. A program azonban nem csak a pihenéssel töltött időnk beosztásában segít, hanem a nagyobb pihenőkben kisebb mozgató gyakorlatokkal szórakoztat el minket. Célzottan nem a torna szót használtam, hisz ahhoz a legtöbb embernek a hajdanán totálisan értelmetlen, mindenfajta szakmai irányítás nélküli, az icipici - lehetőleg beton - tornaudvaron lefutott körök társulnak. Tehát ne fárasztó gyakorlatokra gondoljunk, hanem egyszerű és jóleső átmozgató feladatokra. Mindegyik célja az, hogy vér menyjen az adott végtagokba és ellazítsa az izmokat. Nekem ez a program nagyon bevált, mert ilyen szigorú sose tudok magamhoz lenni, mint amilyen szigorú hozzám ez a program. Pusztán azt kell elfogadnunk, hogy a határidőkön, megrendelőkön, sőt saját céljainkon felül is van egy hatalom amely szavára mindig hallgatnunk kell. Ez pedig az egészségünk megőrzése. Ebben segít nekünk ez a kis program, mely a szükséges minimumot biztosítja.